Tehetségpont

akkred

Nagy örömünkre szolgál, hogy a Balassi Bálint Gimnázium is elnyerte az „Akkreditált Kiváló Tehetségpont” címet, ezáltal a magyar tehetségsegítő mozgalom élvonalába került.

„Az a világ, melynek az ezredforduló körül 6 milliárdnyi lakosa lesz, nem viselheti el tehetségállománya egy tekintélyes részének elveszítését, az emberek egy nagy hányadának emberhez méltatlan életét” (Kiss Árpád)

   Tehetségterület

   Gardner Frames of Mind c. könyvében (1983) mutatja be sokoldalú intelligencia elméletét. Az elődök gondolataira és kutatására, valamint saját kutatásaira építve Gardner arra a következtetésre jut, hogy nem létezik egy bizonyos, mindent átfogó intelligencia, mivel annak számos különböző megjelenési formája van. Későbbi könyvében, a The Unschooled Mind(Iskolázatlan elmé)-ben (1991) hét egymástól független emberi intellektuális képességet különít el: logikai – matematikai, nyelvészeti, testi – kinesztetikus, térbeli, zenei, interperszonális, intraperszonális. Ezek a speciális tehetségterületek elkülönítésére is alkalmasak kiindulási pontként a főbb tehetségfajták megkülönböztetéséhez.

   Gardner állítása szerint: „Minden ember legalább hétféle módot alkalmaz a világ megértésére és megismerésére. Ezen analízis szerint a világot mindenki a nyelv, a matematikai-logikai elemzés, a térbeli megjelenés, a zenei gondolkodás vagy a test segítségével (amit problémamegoldásra vagy tárgyak készítésére használ), valamint mások vagy önmaga, saját létének megfigyelésén keresztül ismeri meg. Más szóval az emberek egymástól egyrészt abban a tekintetben különböznek, hogy e hét komponens között hogyan oszlik meg az ún. intelligencia-profiljuk. Másrészt pedig abban a tekintetben különböznek, ahogyan ezeket a komponenseket használják, ahogy azokat kombinálják a különböző feladatok megoldására, különböző problémák kezelésére, bármilyen téren elért fejlődésükre” (Gardner, 1991, 12. o.). Az 1996-os bécsi European Council for High Ability (ECHA) konferencián tartott beszédében Gardner az intellektuális képességek két további formájával egészíti ki a listát: a természeti és az egzisztenciális komponensekkel. Beszéde közben ezt a listát egy további, tizedik elemmel bővítette: az érzelmi intelligenciával.

  Mindezek alapján a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége a következő tehetségterületek elkülönítését alkalmazza:

  • logikai–matematikai (pl.:matematikai szakkör, IQ-klub, sakk és más logikai tevékenységek, tanulási stratégiák fejlesztése, illetve a máshova nem sorolható közismereti tantárgyakhoz kötődő gazdagító  programok);
  • természeti (pl.: mindenféle  természettudományos témakörű foglalkozás, természetjárás);
  • nyelvészeti (pl.: anyanyelvi és idegennyelvi programok);
  • testi-kinesztetikus (pl.: sport-programok, tánc-, mozgás-kultúra);
  • térbeli-vizuális (pl.: képzőművészeti, filmművészeti foglalkozások, kézügyességet igénylő  szakmai tevékenységek, népi mesterségek);
  • zenei (pl.: mindenféle ének-zenei program);
  • interperszonális (pl.: dráma-foglalkozások, színjátszás, kommunikációs foglalkozások, vezetői kompetenciák  fejlesztése);
  • intraperszonális (pl.: önismereti foglalkozások). (forrás: FOGALOMTÁR A TEHETSÉGPONTOK SZÁMÁRA (ALAPVÁLTOZAT) ÖSSZEÁLLÍTOTTA: dr. Balogh László és dr. Mező Ferenc)